Így neveld a blogodat

Eddig a Gitet úgy használtuk, mint egy kibővített mentést segítő eszközt. Ez is egy lehetőség, de az igazán komoly cuccok csak most jönnek! Ebben az elméleti cikkben végignézzük, hogyan tudunk visszaállni egy korábbi állapotba. Git history A világunk tökéletlen, ismerjük be. Az emberek hibáznak néha, ez így van írás során is. Egy mentés, amit nem kellett volna, és máris megy a kukába az addigi munka. Na, itt jön be a verziókezelés a képbe. Ha már ennyit dolgoztunk azon, hogy azonosíthatóak legyenek a mentéseink, akkor használjuk is ezt ki: nézzük a history -t! A Git lehetővé teszi, hogy bármikor visszatérjünk egy korábban mentett állapotra, akár azért, mert az utolsó mentést elszúrtuk, akár azért, mert jó ötletnek tűnt a változtatás, de nem kellett volna. Sőt, akár ennél régebbre is visszamehetünk. Eddig a Changes fülön dolgoztunk elsősorban, most nézzük meg, mi van mellette: a History fülön találhatóak a korábbi mentéseink, ahogy a felső képen is lát

Ez a gyakorlat opcionális, vagyis csak a legutóbb megtanultakat fogjuk gyakorolni, de azért ajánlom az elvégzését. Semmi extra, ez igaz, ám a gyakorlás a programozásban is legalább olyan fontos, mint bármely más technika elsajátításában. Megtanulható könyvekből, de csak akkor fogod tudni, ha képes vagy működtetni, ahhoz pedig gyakorolni kell, nincs mese. További fájlokat fogunk elvinni a commit fázisig. Nem csak újakat adunk hozzá, hanem régieket módosítunk és törlünk is. Persze, megtehetjük ezt ugyanazon egy fájlon (az elsőn), de azért legyen egy pici változatosság, készítsünk pár új szöveges fájlt. Első lépésként adjunk hozzá mondjuk egy újabb text fájlt a projekthez. Mindegy, mi a neve, mit tartalmaz. Ezt vagy a korábban hozzáadott fájlt módosítsuk. Minimális javítás a szövegben, vagy egy pici betoldás, kihúzás – az sem baj, ha nincs értelme. Én hozzáadtam a repóhoz egy újabb fájlt majd az elsőt minimális mértékben módosítottam. Így néz ki a módosítá

Ez most egy hosszú gyakorlat lesz, mivel elindítjuk az első saját Git repónkat! Nem kell félni tőle, nem harap. 😊 Az első lépés, hogy elindítjuk a GH Desktop alkalmazást és belépünk (ha kiléptünk). A képen látható kedves kép fogad minket, vagyis valami ehhez hasonló. Oldalt láthatóak a repositoryk, amiket létrehoztunk… legalábbis, ha vannak ilyenek. Repositoryk Mint látszik, nálam vannak és nem is egyféle. Nálatok valószínűleg nem lesznek, de ez nem is baj, hiszen azért vagyunk itt, hogy létrehozzuk az elsőt! Vissza a kezdőképernyőhöz: a pirossal bekarikázott rész (új repo készítése a saját gépen) lesz a mi választásunk. Hiába emeli ki kékkel a tutorial repo készítést, ne válasszuk azt, mert hibát fog dobni, még akkor is, ha amúgy elkészíti. (Ez összetett, miért csinálja, ebbe ne menjünk bele. A Github feltételezi, hogy fizetős felhasználók vagyunk, holott nem.)

Némi elmélet következik megint. Az alapvető git funkciókról lesz most szó. Ezek: repository inicializálás (indítás), fájlok hozzáadása, módosítása és törlése, illetve ezen változtatások véglegesítése (commit). A verziókezelés a gitben egy folyamatot követ, ami elsőre elég hajmeresztően hangzik, de könnyű belejönni. Utána meg már izommemória. A nulladik pont, mielőtt bármiféle fájlt elkezdenénk írni, hogy inicializáljuk ( init ), azaz elkezdjük a respositoryt. Enélkül nincs miről beszélni, hiszen nem tudunk verziókezelni. Ez csak a repón belül működik. Minden fájl, ami kívül esik ezen nem a projekt része, a git nem tud róla. Minden fájl viszont, ami az inicializált repo mappájába tartozik (vagy almappájába), az bekerül. Ezért érdemes a legfelső mappában inicializálni a projektet, és utána az almappák automatikusan hozzáadódnak, mint egy belső mappában, és utána oda egyenként bepakolgatni mindent. Ha van egy inicializált repo, akkor kezdődhet a munka

Ez egy képekkel alaposan megtámogatott gyakorlat lesz, amiben végigvezetlek Titeket a Github Desktop telepítésén és az alapbeállításokon. Vágjunk bele azonnal!

Mint azt írtam, az általunk használt verziókezelő rendszer a Git lesz. Továbbá a GitHub Desktop programot fogjuk vele használni. De hogy jönnek ezek össze? És pontosan mi az a Git?

A Git egy elosztott verziókezelő szoftver. Ez így tiszta kínai, szóval mielőtt ész nélkül belevágunk, beszéljünk egy kicsit magáról a koncepcióról. Azaz: mi is az a verziókövetés? És miért van rá szükség? Jöjjön egy elméleti bevezető!

A következő hetekben a verziókezelés és a Git nevű szoftver alapjaival fogunk megismerkedni. Ha valaha vesztettetek el fájlt holmi géphiba vagy figyelmetlen végleges törlés miatt, akkor ez a sorozat életmentő lesz. Esetleg történt olyan, hogy addig módosítottátok a legújabb készülő regény egyik fejezetét, hogy már teljesen elvesztett mindent az eredeti ötletből; majd jött egy olvasó, aki szerint az első változat volt az igazi? Ha nem, akkor egyrészt őszintén irigyellek titeket. Ha igen, akkor tartsatok velem, merüljünk el a Git rejtelmeiben!