Probléma
Egy kép többet mond ezer szónál. De mi van, ha elég egy ikon? Melyik figyelemfelkeltőbb: "Kattints ide, ha lájkolnál!", vagy ?
Rengeteg ingyen elérhető ikon-készlet létezik, ezek között sok csak az alapokat adja ingyen, a kiegészítő karakterek fizetősek. Hobbi bloggereknek ez nem pálya, komoly cégeknek lehet ilyenre szüksége. A legnépszerűbb választások a különféle nagy CSS keretrendszerek részei, amikről egyelőre nem beszélünk, elő fognak még kerülni. A lényeg egyelőre, hogy elérhetőek külön, de más, webdizájnt segítő csomagokkal együtt is. Ez gyakran meghatározza, melyik készletet használjuk, mivel általában az illeszkedik legjobban a stílusba, amit eleve kapunk. Ha nincs keretrendszer, nem gond, kiválasztjuk az egyiket, valahogy elérjük az ikonokat, és már használhatjuk is.
Az én kedvenc választásom a Font Awesome csomag, ami az egyik legnagyobb, teljesen ingyenesen elérhető ikon-készlet. Hatalmas bázissal bír még a Bootstrap Glyphicon, de a nagyja fizetős. Természetesen nem maradhat ki a Google saját készlete sem, hiszen ők adják a szolgáltatást (Google Material néven szokás hivatkozni a Google-specifikus dizájnelemekre).
Rengeteg ingyen elérhető ikon-készlet létezik, ezek között sok csak az alapokat adja ingyen, a kiegészítő karakterek fizetősek. Hobbi bloggereknek ez nem pálya, komoly cégeknek lehet ilyenre szüksége. A legnépszerűbb választások a különféle nagy CSS keretrendszerek részei, amikről egyelőre nem beszélünk, elő fognak még kerülni. A lényeg egyelőre, hogy elérhetőek külön, de más, webdizájnt segítő csomagokkal együtt is. Ez gyakran meghatározza, melyik készletet használjuk, mivel általában az illeszkedik legjobban a stílusba, amit eleve kapunk. Ha nincs keretrendszer, nem gond, kiválasztjuk az egyiket, valahogy elérjük az ikonokat, és már használhatjuk is.
Az én kedvenc választásom a Font Awesome csomag, ami az egyik legnagyobb, teljesen ingyenesen elérhető ikon-készlet. Hatalmas bázissal bír még a Bootstrap Glyphicon, de a nagyja fizetős. Természetesen nem maradhat ki a Google saját készlete sem, hiszen ők adják a szolgáltatást (Google Material néven szokás hivatkozni a Google-specifikus dizájnelemekre).
Megoldás menete
Az ikonok lényegében speciális betűtípusnak feleltethetőek meg, bár egy kicsit bonyolultabban kell rájuk hivatkozni. Képesek beépülni a szövegbe, ellentétben a képekkel, nem dobják meg nagyon a betöltési időt. Mivel vektorgrafikai elemek, könnyen átméretezhetőek anélkül, hogy minőségi változást tapasztalnánk (semmi pixelesedés).
Ahogy a különféle betűcsaládoknál láttuk, itt is előbb betöltjük az egész készletet egy CDN rendszeren keresztül, majd a szöveg adott helyén használjuk. CSS helyett itt HTML-tagekre van szükségünk, ennyi lesz a különbség.
Ahogy a különféle betűcsaládoknál láttuk, itt is előbb betöltjük az egész készletet egy CDN rendszeren keresztül, majd a szöveg adott helyén használjuk. CSS helyett itt HTML-tagekre van szükségünk, ennyi lesz a különbség.
Megoldás
A Google ikonjait használom előbb, ezek megértése valamivel könnyebb. Az egyéni betűtípusoknál használtuk a Google fontokat, és ahogy mondtam, az ikonok nem sokban különböznek ettől. Lényegében ugyanazt kell tennünk, mint ott: vagy a HTML-fájl elejére a
head
-be beolvassuk a stíluslap-hivatkozást, vagy később egy @import
segítségével deklaráljuk, hogy mi épp Google Material ikonokat akarunk használni. A szükséges kód:
<link href="https://fonts.googleapis.com/icon?family=Material+Icons"
rel="stylesheet" />
Ha csak egy-egy helyen kell, mondjuk egy bejegyzésben, akkor pedig az
@import
kulcsszóval:
<style>
@import url("https://fonts.googleapis.com/icon?family=Material+Icons");
</style>
Ha emlékeztek a Google fontok letöltésére, látható, hogy a linkek eleje ugyanaz. Fontos, hogy ott
Miért tudjuk mindezt megtenni? Talán már felmerült az egyéni fontkészleteknél is, hogy egyes betűtípusokat használhatunk így, másokat le kell töltenünk, hosztoljuk, és csak utána építhetjük be a blogba. Az ilyen "mindenki számára elérhető" rendszerekből kevés van, általában a nagyobb, gyakran használt keretrendszerek, nagy ikonkészletek vagy betűtípus-csomagok tartoznak ide. Mivel ezeket rengeteg oldal használja, nem lenne effektív, ha mindig mindenkinek egyenként le kéne töltenie, ezért hozták létre a CDN-rendszereket. A Content Delivery Network, azaz tartalomszolgáltató hálózatok olyan hatalmas szerverek, amik a világon mindenkit kiszolgálnak ezekkel, így elég csak hivatkozni rájuk, a böngésző automatikusan csatlakozik, letölti a szükséges csomagokat, majd ezekkel kiegészíti az adott oldal működését. Nagy előnye, hogy tárolja is ezt, vagyis ha legközelebb ugyanerre a csomagra szüksége van egy másik oldal betöltéséhez, akkor csak előhúzza a helyi fájlokat, nem kell megint társalognia a szerverekkel. Ez jelentősen rövidítheti az oldalbetöltési időt.
Ezzel a módszerrel olvassuk be a többi ikon-készletet is. Ha nagyvonalúak akarunk lenni, és tudjuk, hogy a későbbiekben használni fogjuk a Bootstrap keretrendszert (tudjuk, hogy használni fogjuk, de nem most... bár ha tömegek tüntetnek ellene a Foundationt, vagy a W3.CSS-t követelve, meggyőzhető vagyok), egyszerűen olvassuk be annak a stíluslapjait. Ez támogatja a Glyphicon ikonokat. Ha csak a Font Awesome-ra van szükség, akkor elég csak a Font Awesome önmagában. A szükséges kódok (hasonlóan az előbb látottakhoz, itt is lehet helyben importálni vagy globálisan, az egész blogra érvényesen, ez utóbbiakat mutatom csak):
css?=
, itt pedig icon?=
van! Ezzel is megkülönböztetjük a két készletet, a fontokat és az ikonokat.Miért tudjuk mindezt megtenni? Talán már felmerült az egyéni fontkészleteknél is, hogy egyes betűtípusokat használhatunk így, másokat le kell töltenünk, hosztoljuk, és csak utána építhetjük be a blogba. Az ilyen "mindenki számára elérhető" rendszerekből kevés van, általában a nagyobb, gyakran használt keretrendszerek, nagy ikonkészletek vagy betűtípus-csomagok tartoznak ide. Mivel ezeket rengeteg oldal használja, nem lenne effektív, ha mindig mindenkinek egyenként le kéne töltenie, ezért hozták létre a CDN-rendszereket. A Content Delivery Network, azaz tartalomszolgáltató hálózatok olyan hatalmas szerverek, amik a világon mindenkit kiszolgálnak ezekkel, így elég csak hivatkozni rájuk, a böngésző automatikusan csatlakozik, letölti a szükséges csomagokat, majd ezekkel kiegészíti az adott oldal működését. Nagy előnye, hogy tárolja is ezt, vagyis ha legközelebb ugyanerre a csomagra szüksége van egy másik oldal betöltéséhez, akkor csak előhúzza a helyi fájlokat, nem kell megint társalognia a szerverekkel. Ez jelentősen rövidítheti az oldalbetöltési időt.
Ezzel a módszerrel olvassuk be a többi ikon-készletet is. Ha nagyvonalúak akarunk lenni, és tudjuk, hogy a későbbiekben használni fogjuk a Bootstrap keretrendszert (tudjuk, hogy használni fogjuk, de nem most... bár ha tömegek tüntetnek ellene a Foundationt, vagy a W3.CSS-t követelve, meggyőzhető vagyok), egyszerűen olvassuk be annak a stíluslapjait. Ez támogatja a Glyphicon ikonokat. Ha csak a Font Awesome-ra van szükség, akkor elég csak a Font Awesome önmagában. A szükséges kódok (hasonlóan az előbb látottakhoz, itt is lehet helyben importálni vagy globálisan, az egész blogra érvényesen, ez utóbbiakat mutatom csak):
<link href="https://maxcdn.bootstrapcdn.com/bootstrap/3.3.6/css/bootstrap.min.css"
rel="stylesheet" /> <-- Bootstrap -->
<link href="https://maxcdn.bootstrapcdn.com/font-awesome/4.5.0/css/font-awesome.min.css"
rel="stylesheet" /> <-- FA -->
És máris használhatóak!
Hogy az ikonokra hivatkozhassunk, a nekik megfelelő HTML-taget kell használnunk. Ez egy speciális
A másik az ikonok változtatása. Mint mondtam, a méretük szabadon változtatható CSS-sel, ugyanígy a színük is. FA készlet esetében a népszerűbb formák közvetlenül a HTML-tagen keresztül alakíthatóak. Erről lásd itt és itt.
Melyiket válasszuk? Attól függ. Én jobban preferálom a FA készletét, plusz ez nagyobb szabadságot nyújt az ikonok terén. Ha Google terméket fejlesztünk, az ő dizájn-elveikhez a saját ikonjaik passzolnak jobban. A cikkek során igyekszem mindkettőt használni, de ez nem jelenti azt, hogy kötelező az adott ikonnal dolgozni, mindenki arra teszi le a voksát, amelyik szimpatikus.
Hogy az ikonokra hivatkozhassunk, a nekik megfelelő HTML-taget kell használnunk. Ez egy speciális
i
tag, de használható a span
is helyette. Az i
a rövidsége miatt elterjedtebb. Egy osztálytulajdonságot kell beállítanunk rajta, ami minden nagy készletnél más és más. A Glyphicon és a FA kicsit különböznek a Google ikonjaitól, mert míg utóbbinál a tagek között kell megadnunk az ikon nevét, előbbieknél az osztály része. Lássunk egy példát!
See the Pen jVdqKL by Szuzs (@szuzs) on CodePen.
Már csak két kérdés maradt, az első égetőbb: mik a használható ikonok? És mi a kódjuk? Fejből kell tudni mind a háromszor 600-at? Nem, a cikk elején mutatott linkek pont azokra az oldalakra visznek, ahol ezek fel vannak sorolva képpel, kóddal, példával. Keresőjük is van. Használjuk bátran! A kevésbé bátrak kereshetnek a neten posztereket, amit kinyomtatva felakaszthatnak a falra, habár az ikonok listája jóformán naponta változik. Ha valamit nem támogat egy rendszer sem (ilyen a Blogger ikonja, de türelmesek vagyunk), az szomorú, de megoldjuk másképp.A másik az ikonok változtatása. Mint mondtam, a méretük szabadon változtatható CSS-sel, ugyanígy a színük is. FA készlet esetében a népszerűbb formák közvetlenül a HTML-tagen keresztül alakíthatóak. Erről lásd itt és itt.
Melyiket válasszuk? Attól függ. Én jobban preferálom a FA készletét, plusz ez nagyobb szabadságot nyújt az ikonok terén. Ha Google terméket fejlesztünk, az ő dizájn-elveikhez a saját ikonjaik passzolnak jobban. A cikkek során igyekszem mindkettőt használni, de ez nem jelenti azt, hogy kötelező az adott ikonnal dolgozni, mindenki arra teszi le a voksát, amelyik szimpatikus.
Összefoglalás
Ebben a cikkben megnéztük, hogyan használhatunk ikonokat a szövegben. Találkoztunk a Glyphiconokkal, a Font Awesome és a Google Material ikonkészletekkel, megnéztük, hogyan olvashatóak be egy CDN-szolgáltatáson keresztül, végül be is raktunk párat a szövegbe. A továbbiakban bármikor nyugodtan használhatjuk ezeket. Vagy ha így jobban tetszik:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése