Így neveld a blogodat

Bár a cím nagyon technikainak hangzik, semmi elérhetetlen nem lesz ebben a rövid cikkben. Cserébe viszont úgy érezhetjük magunkat, mint egy igazi webdesigner, mert pár olyan alaptrükköt nézünk meg, amit a profik is nap mint nap használnak. DOM Az első a DOM-vizsgálat , ami lényegében a HTML kód böngészését jelenti. A DOM a Document Object Model rövidítése, és az oldalt felépítő elemek elrendezését tartalmazza. A DOM-ra úgy szokás tekinteni, mint egyfajta HTML-elemeket tartalmazó családfára. Az egymásba ágyazott elemek esetén a külső entitás a szülőobjektum , a belső pedig a gyermek . Természetesen a gyerekelemeknek is lehet gyerekük, ami a legkülsőnek így az unokája lesz, ami így rendelkezni fog egy nagyszülővel is, és így tovább. Ha egy szülőnek két gyereke is van, azok egymás testvérei . Unokatestvért nem szoktak megkülönböztetni, ahogy nagybácsit/nagynénit sem (a HTML-objektumoknak nincs nemük, nehéz is lenne). Nem csak a szakzsargonban használják a DOM-fa kifejezést, a DOM-

A maratoni HTML alapozó után a CSS-t próbáljuk átvenni, ami szintén nem két perc lesz. Ígérem, most több képet hozok, és kevesebb lesz a szöveg, viszont így nehezebb lesz megérteni. A későbbiekben eleget használjuk majd ezeket, így ez csak egy rövid összefoglaló a legfontosabbakról. HTML formázások A szöveg nem mindig homogén massza, gyakran van szükség egyes elemei formázására. Ezt megtehetjük HTML-lel is, hogy az ismerős alapoknál maradjunk. Elterjedt formázások a szavak félkövérré alakítása és a kurziválás (dőlt betűk), ami rögtön össze is zavarja a kezdő szerkesztőt: félkövér kiemeléshez mind a b ( bold ), mind a strong használatos, ahogy a kurzív szöveget is elő lehet varázsolni az i ( italic ) és az em ( emphasized ) tagekkel. Melyiket használjuk? Nem mindegy! Oké, ránézésre mindegy. A b és i csak a megjelenését alakítja át a szövegnek, míg a másik két elemet a képernyőolvasó programok is felismerik. Emlékeztek az előző részben a webes akadálymentesítésre? Na, ez ug